Szerda Zsófia
“Life is a combination of magic and pasta”
Federico Fellini
Kép-függő, kép-ző, kép-telent nem ismerő, fa-képnél nem hagyó, kép-es, mozgó-kép.
A Gimnáziumot Óbecsén, az egyetemet Szegeden, a tanulást soha nem fejeztem be. Szegedi Tudományegyetem: kommunikáció, angol, filmelmélet-filmtörténet. Ebből papírral is igazolni tudom a kommunikációt. Kell a mozgás a tizenpár év néptánc után; Katedra Szakképző iskola három éves OKJs színpadi táncos képzés. Legnehezebb vizsga: klasszikus balett. Pécs – három év irodalomelméleti doktori iskola. És aztán a színház. Mint táncos: Mechanikus narancs, Szindbád (Szegedi Nemzeti Színház), Szivárványkígyó (Bicskei István szólóesteje). Mint színész: Örömbörze (Focus Műhely). Mint fotós, énekes: A gdje je revolucija, Stoko? (Montažstroj – Zagreb). Szeged után Újvidék, Mozaik TV-riporter, Life Collage nyelviskola-magyartanár, és megint színház. 2 év mint PR marketinges, 2 év, mint művészeti titkár, azaz négy év Kosztolányi Dezső Színház, és Desiré Central Station Fesztivál, négy év Urban master-kurzus. Mindenkinek mindent köszönök. Újságok; Képes Ifjúság, Magyar Szó, Teátrum időszakos tudósító, aztán Hét Nap. Szeretek enni, és sorozatfüggő vagyok. Néha órákig neves (névtelen, neveletlen) fotósok alkotásait falom. Ha tehetem utazok. Ha nem tehetem akkor is. Szeretem a havat, a tengert, az embereket, a trombon és a fuvola hangját, a jazzt, a társasjátékokat, a szármát, és a sárga színt. Egyszer tökéletesen fogok (brazil) portugálul beszélni. Ha fotózom keresem az arc mögött az embert, a színpad mögött a lelket és a gondolatot, az utca mögött a lakost, a zene mögött a repülést, a sötétben a világost, csíkokban a pöttyöt. Néha megtalálom.
Photo: Antal Csilla